A Halkidiki számos görög mítoszban szerepel, és amit Kr.e. 4.000 óta népesítették be.
Ősi Stagira - Halkidiki
Halkidiki egyik legfontosabb történelmi helyszíne, az ókori Stagira ami Liotopi-hegységben található. Itt a túrázás szerelmesei valódi csemegére találnak. Szánjunk rá legalább 2-3 órát és ne hagyd ki a tengerparti utat, ami nagyszerű helszín lehet fotózásra is. Az ősi Stagira, az a város, ahol Arisztotelész Kr.e. 384-ben született, mintegy 500 méterrel délkeletre Olympiada településtől, Halkidiki hegyvidékén található. A várost kb. Kr.e. 655-ben Andros szigetéről származó telepesek építették. A perzsa háborúkig Stagira szabad, független és virágzó város volt. A perzsák visszavonulása után mind az athéniek, mind később a spártaiak szövetségese lett, mígnem II. Fülöp macedón király i.e. 349-ben elfoglalta a várost.
Néhány évvel a pusztulás után azonban maga Fülöp újra benépesítette a várost de Stagira azonban soha nem nyerte vissza korábbi fényét.
Látnivalók
-
Arisztotelész-szobor
-
Központi bazilika
-
A török időkből maradt hotel, kastély, és nyilvános fürdők romjai
-
Természeti környezet, a fennsík, a gazdag erdős-gyepes vegetációval, és a környéken található forrásokkal[6]
-
április 23-án rendszeres Szent György-napi helyi ünnepség a hegytetőn álló templomban
Toroni - Halkidiki
Az ókori Toroni Halkidiki egyik legnagyobb és leggazdagabb városa volt. Helyét Thuküdidész írja le, valamint Likithos (a strand déli végén lévő kicsi és meredek sziklás félsziget, amely az ókori Toroni falainak részét képezte) a spártaiak ostromát a peloponnészoszi háború alatt. A római megszállás éveiben és a bizánci korszakban a város falait megerősítették, hogy megvédjék a tengertől és a szárazföldtől. Az ókori Akropoliszból megmaradt építőanyagból épültek. Évi vándorlók lakták Toroniban az ie 8. században.
A város csatlakozott az athéni szövetséghez, amíg a spártaiak meg nem hódították. II. Fülöp macedón király Kr.e. 348-ban hódította meg a várost, míg ie 168-ban a régió a rómaiak kezére került. Toroni egyik legfontosabb látnivalója az Agios Athanasios templom. Az 5. században háromhajós bazilikára épült, a 6. században elpusztult, alapjai egy új templom, melynek mozaikja a mai napig jó állapotban fennmaradt. Érdemes felkeresni a Kr.e. 11. századi vaskori temetőt is, ahol 134 sírt tártak fel és 500 jól megőrzött lelet került elő.
Ősi Mende - Halkidiki
Mende Halkidiki ősi városa volt, a Kassandra-félsziget (az ókorban Pallini-félszigetnek) közepén épült, a Thermaikos-öböl partján. Valószínűleg az ie 8. században alapították az eretriai telepesek a második görög gyarmatosítás keretében. A város nevét a Minty növényről kapta, amely egyfajta menta, amely bővelkedik a környéken. A fakereskedelem, valamint a régióban létező arany és ezüst nagy aknéhoz vezette Mendit. A város kereskedelmi tevékenységét Trákia városaival és Alsó-Olaszország városaival bővítette. Boráról volt híres, amelyet középkori bornak neveztek.
Az ókori Mende a híres mendei bor exportjának köszönhetően nagy gazdasági prosperitásnak örvendett, és egyike volt Eretria által a 8. században a Pallni-félszigeten létrehozott kolóniáknak. A fő régészeti lelőhely 1200x600 méteres, sík és nyílt helyen, egy fenyővel teli domb lejtőin található, amely simán leereszkedik a tengerbe. A domb legmagasabb délkeleti pontja felett húzódó viglai akropoliszán földalatti, csempézett tárolóterek (tárológödör-csoportok) kerültek elő, amelyek a Kr.e. 12.-7. századból származnak. A Xefoto (glade) néven is ismert fennsíkon egy tesztszakasz feltárta a klasszikus korszak város falainak egy részét.
